Mikrofluidikai eszközök készítése FDM 3D nyomtatással: lehetőségek és korlátok
A mikrofluidika az elmúlt évtizedek egyik legizgalmasabban fejlődő területe lett a mérnöki és természettudományos kutatásban. Lényege, hogy rendkívül kis térfogatú — mikroliteres vagy akár nanoliteres — folyadékmennyiségeket vezetünk és kezelünk mikrométeres méretű csatornákban. A „laboratórium egy chipen” (lab-on-a-chip) koncepció lehetővé teszi, hogy teljes analitikai vagy biokémiai folyamatok egy tenyérnyi eszközben menjenek végbe, minimális reagensigénnyel és gyors reakcióidővel. Hagyományosan az ilyen rendszereket félvezetőipari technológiákkal — például fotolitográfiával, maratással és PDMS (polidimetil-sziloxán) öntéssel — készítették, ami költséges infrastruktúrát és speciális laboratóriumi környezetet igényel. Az additív gyártás, különösen az FDM (Fused Deposition Modeling) 3D nyomtatás azonban alapjaiban változtatta meg ezt a képet. Az FDM technológia működése viszonylag egyszerű: egy hőre lágyuló polimer szálat megolvasztanak, majd vékony rétegekben egymásra épít...